Az eredeti szélkakas oldalról átvesszük a jobbnak bizonyult részeket, az egyszerűség kedvéért nagyrészt eredeti formájában.
Orbán Viktor valóban visszaállamosítana?
Orbán Viktor ifjú politikusként még támogatta a privatizációt, sőt, minden olyan érvelést elutasított, amely a külföldi tőke bevonását kritizálta. Orbán Viktor kormányzásának négy évében 113 privatizációs tranzakció zajlott le, több mint 375 milliárd forint értékű állami vagyont adtak el. Ám Orbán Viktor most ismét más irányba fordult: a privatizáció leállítása mellett kampányol, és nem kevesek riadalmát okozva egyfajta visszaállamosítást is kilátásba helyezett.
Orbán 2000-ben meghirdette a privatizáció végét:
„A privatizáció Magyarországon véget ért, tehát azt javaslom, hogy a beszélgetéseinkből vagy a vitáinkból azt a kifejezést, hogy „privatizáció”, talán száműzhetjük is.”
(Felszólalás az Országgyűlésben, 2000. december 12.)
Ám a tények azt mutatják, hogy Orbán Viktor 2001-ben is folytatta a privatizációt:
2001-ben közel ugyanolyan értékben adtak el állami vagyont, mint 2000-ben. Olyan nagy állami cégeket értékesítettek, mint az Antenna Hungária, a Zalakerámia és a Globus Nyomda.
Visszaállamosítás vs. nemzeti vagyonszerződés
De Orbán Viktor most ennél is továbbment: egyfajta a visszaállamosítást helyezett kilátásba.
„…először is, amit szabálytalanul privatizáltak, azt vissza kell venni. Másodszor: ha maga a privatizálási ügylet szabályos volt, de mögötte sikerül bizonyítani korrupciót, az hasson ki a privatizált vagyontárgyra, és azt is vissza kell venni.”
(Beszéd a kőszegi „Fesztivál a határon” című rendezvényen, 2005. augusztus 27.)
A visszaállamosítás mellett Orbán Viktor most egy újabb ötlettel is előállt. Miután 1998 és 2002 között 375 milliárd forint értékben adott el állami vagyont, most egy nemzeti vagyonszerződést kötne:
„…ne dönthessen egyetlen kormány sem arról önmagában, vagy kormánytöbbség, hogy privatizál-e bizonyos vagyontárgyakat, vagy nem.”
Miniszterelnökként még Orbán is eladta volna a MÁV-ot és a MALÉV-ot
Orbán Viktor most a MÁV és a Malév eladása ellen kampányol, noha e két cég privatizációja már az ő miniszterelnöksége idején is elő volt készítve:
„Amíg a sínpályák, valamint annak a működtetéséhez szükséges berendezések azok értelemszerűen állami tulajdonban kell, hogy maradjanak, addig mind a személyszállítás, mind
az áruszállítás területén egy nem elkapkodott, de meglehetősen gyors és értelmes magánosítás, privatizáció, az elképzelhető. Ennek a részletein dolgozik most a miniszter úr…”
(Interjú a Kossuth Rádióban, 2000. január 12.)
„…és lehetőleg a külföldi tőke is megjelenne, vagy akár magyar tőke a MALÉV-ban. És nem az állam, hanem a piac működtetné, a magángazdaság, üzletemberek működtetnék a magyar légitársaságot is, mint oly sok helyen a világban máshol.”
(Interjú a Kossuth Rádióban, 2001. február 14.)
Orbán Viktor ellenzékiként azonban már nem adná el sem a MÁV-ot, sem a Malév-ot, sem más állami cégeket:
„Orbán Viktor szerint hiba, az állami vagyon elkótyavetyélése lenne eladni a repülőteret; a Fidesz elnöke a közvagyon fenntartását tartja indokoltnak a MÁV, a Magyar Posta és a kórházak esetében is.”
(MTI 2005. augusztus 29.)
Orbán Viktor visszaállamosítással kapcsolatos megnyilatkozásai felbontottak egy 15 éves közmegegyezést, amely a rendszerváltáskor jött létre a politikai erők között a parlamenti demokrácia, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtéséről.
